Első Edinburgh-ban töltött napunk rettenetesen leszívott minket, oly annyira, hogy miután elhatároztuk hogy még aznap látni akarjuk a tengert, és átmenetileg búcsút intettünk a belvárosnak, és nekivágtunk az útnak melyről előre sejteni sem lehetett, milyen fárasztó lesz, útközben pihenőre kényszeredtünk. Már rég sötét volt, egyre kevesebb ember az utcákon, egyszóval csendesedett minden... Találtunk egy buszmegállót, oda betelepedtünk, és kb fél óráig meg se szólaltunk. És mégjobban ránktelepedett a kimerültség. Lassan már azt kezdtük nézni, hogy innen tovább se megyünk, leheveredünk a megállóban. Ja, mert a tenger mellett az is célja volt a sétának, hogy szállást nézzünk (megálló, park, ilyesmi...). Na és ahogy méregettük a megállót, megnéztük hány óra lehet... 10? 11? Vagy ha nagyot tévednénk, még csak 9?
Fél 7 volt.
Úgyhogy kis kajálás, kis pihi, és újra neki az útnak. Persze nem az volt minden vágyunk, hogy utcán aludjunk, mert menet közben, nagykabátban is majd' szétfagytunk! Elhatároztuk hogy csakazértis kerítünk szállást, bekérezkedünk mindenhova, aztán valahonnan csak nem küldenek el. Bővebben majd a filmben. ;)
Szóval elértünk a tengerpartra. Lementünk (az út mellől egy lépcső vitt le a támfal alatt), és hát nem az a görög, homokos tengerpart várt minket. Pont nem. Nagy kövek, nedves volt mind, pedig a víz még vagy 12 méterrel lejjebb volt. Mondtam Matyinak, hogy végülis alhatunk itt, mert én is meghalok a fáradtságtól, de előbb mindenképp szedek valahonnan kartonokat, mert így le nem fekszem.
El is mentem, találtam hamar, 10 perc múlva már dobtam le az út mellől a kiszemelt helyünkre. Matyinak erre megtetszett az ötleti, kérdi honnan szedtem, van-e még, elment, és egy 10 perc múlva látom közeledni a sziluettjét, és örömmel nyugtázom hogy ő is talált, ráadásul az árnyak táncából ítélve nem is keveset. Ahogy közelebb ért, el sem hittem, hogy mit hozott.
Ágymatracot vonszolt az áállat!!
Hoztam én is, aztán már csak attól fostam, hogy mikor kezdi nyaldosni a lábam a dagály, miközben zoknivá fagyok. (a kép már távozáskor készült)
Marci
Utolsó kommentek